2008. november 24., hétfő

London - A Nap, Amikor Komolyan Megszivom 2

Elmentem a cuccaimert a kis szalloba, majd letaboroztam az elso buszmegalloba gondolkodni. Ket magyar huligan haladt el mellettem. Nem ertettem, hogy kerulnek ide. Nem az a fajta huligan volt, aki a kulsejevel riaszt, hanem aki a lelki melysegeivel. Talan feluletes voltam, mentsegemre csak annyit tudok felhozni, hogy egyuttal idegileg zilalt is. Atfutottam a portugaltol korabban ajandekba kapott Londoni Kislexikon a Nincstelen, vagy Keves Penzu Sopredeknek-et. Nem talaltam benne semmi hasznalhatot. Ha barmennyi eletero maradt volna bennem, talan vegigjarok par szeretetszolgalatot, mar csak a kaland kedveert is, de nem igy volt. Ugy hataroztam, elfogadom a tenyt, hogy sokkal konyebben esik a fehergalleros koztorvenyes szerepe, mint a dorzsolt csavargoe, igy felpakoltam a hatizsakomat a helyere es, mintha csak dublinba indulnek tovabb a hosszura nyult varosnezes utan, elmetroztam a Heathrow-ra.

1 megjegyzés:

tbalazs írta...

keep up the good work brothe