Az ezt koveto idoben az eletem beallt egy egeszsegesnek mondhato ritmusba. Reggel koran keltem, tobbnyire ebresztoora segitsegevel, majd egy bogre angol tea es egy sebtiben elfogyasztott croissant utan kisetaltam a naprol-napra hidegebb korareggelbe. Nem kell felteni, hogy alkalmas lennek azonban az elkispolgariasodasra; az esetek tobbsegeben hajnali kettokor fekudtem le, vagy akkor aludtam el, neha reszegen, maskor duhosen vagy morcosan egy, vagy ketto horkolo szellemi fogyatekos miatt. Tovabbi stresszfaktorok: ostoba es minden emberi erenyt nelkulozo ausztralok, otromba es minden intelligenciat nelkulozo fonokasszony, rettento arrogans, bibor szatenban szuletett vendegek. Az angol reggelek egyebkent semmiben sem maradnak el a pesti reggelektol, ugyanolyan szottyosak. A kavezoban a fonok ipodjarol szolt a zene, ami legnagyobb megkonnyebbulesemre roppant valtozatos es kedvemre valo volt. Alig talaltam rajta olyat, amit ismertem korabban. Miutan bedolgoztam magam, meg azt a csinyt is megengedtem magamnak, hogy jimi hendrixet jatsszak delidoben. A fonok azonnal lehordott annak rendje es modja szerint. A munka jelenleten kivul, ami, mint megallapitottam, egy ferfi eleteben elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes ertekunek erezhesse magat, volt egy masik repetitiv tortenes is, ami segitett konvencionalis mederbe terelni az utobbi evekben kisse rapszodikus kedelyemet. Reggeli. Nem volt hulye dedanyam, amikor a reggeli tornarol es a boseges reggelirol beszelt. Ez az emlek, meg ha fals is, tovabb erositi bennem a szandekot, hogy jobban ragaszkodjak bizonyos jol bevalt eletviteli es moralitasbeli semakhoz. Az ebredes utani tornat nem alkalmazom gyakrabban havonta egy-ket alkalomnal, a boseges reggeli azonban a kavezoban minden varakozasomon feluli es mindig rendelkezesemre all. Altalaban akkora adagot kapok/valasztok, hogy utana rendes negyedoraig egyenes hattal kell ulnom teat szurcsolve es cigarettazva, hogy a gyomrom napirendre tudjon terni eme hallatlan teher felett. A hatso kert (itt mindenhol van hatso kert) tele van kulonfele szekekkel, barszekekkel, asztalokkal, asztalkakkal, szobrokkal, madarcsicseregtetokkel, petuniakkal, nyugat-indiai bombolo varangyorchideakkal. Olyan az egesz hely, mint egy kacsalabon forgo palota, ami kivulrol viskonak nez ki, belulrol meg dzsungelnek. Van az emeleten, kacskaringos lepcsofokok utan egy peco, amit ki lehet berelni hosszabb tavra. Egyszer odavetett a kivancsisagom es bekopogtam felig kamu indokkal. Ajtot nyit egy szinpadi elem, odagyulik Grace Kelly es egy Juan nevu introvertalt konferanszie, valakik beszelgetnek, a hatterben festmenyek erzodnek es magas muveszet. Hirtelen semmit nem tudok ebbol befogadni, csak azt, hogy Grace Kelly szep es lila ruhaja van. Sietek vissza dolgozni es eldontom, hogy egyszer en is itt fogok lakni es ilyen remek embereket fogok meghivni koktelpartikra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése