A szobam egy tuzfalra nez. Igaz, roppant hangulatos tuzfalra. Meg nem emlitettem talan, hogy feltetlen rajongoja vagyok az angol epiteszetnek es a teglak latvanya engem megnyugtat. Lehet, hogy toportyu koromban teglakat olelgettem, ha a szuleim nem neztek oda. Bar az is lehet, hogy ok mindvegig tudtak errol az abnormalitasomrol es ezert akartak mindenaron egyetemre kuldeni, nehogy beteljesitsem komives-sorsomat. A tuzfal termeszetesen roppant magas es elveszi a kilatas majdnem egeszet, kiveve egy kis szegletet az egnek, amit bizonyos poziciokbol latni lehet. Sajnos en az agy elso emeleten lakom, igy bameszkodasrol szo sem lehet. Alattam Arvi, a lett furko el es virul. Naphosszat oli a vietkongokat a laptopjan, vagy ha epp szunetet tart, visszataszito modon telefonal es ezzel egy idoben koszos tanyerokat halmoz fel. A masik foldszintes hosszutavos Rocco, a sziciliai divatfenevad. Hasonlokepp a masikhoz, o is naphosszat a gepet bujja, de o inkabb focimeccseket nez es tippmixel. A ruhai a legkulonfelebb helyeken vannak kiallitva a szobaban, ugyhogy mikor atkoltoztunk ide francia partimajom baratommal a szomszedos szobabol, nem hittuk el, hogy itt tenyleg csak ket ember lakik. A szemkozti lakosztalyba rovidesen ujabb sziciliai kommando koltozott, ket antik istenno es egy pithecus. Veluk sokat szocializalodtunk, beszelgettunk napestetol hajnalig, ittunk, egy izben meg diszkoba is elmentem veluk. Az eset azert erdekes, mert a vegen en voltam az egyetlen, aki elvezte a helyet. Lehet, hogy ez a kura belathatatlan kovetkezmenyekkel jar majd. Ha nem vigyazok, megveszem a felfujhato uszomedencebol keszult dzsekit meg a bortangat es kihidrogenezem a hajam. Arvi nem sokara elkoltozott es a legszornyubb ember koltozott a helyere, akit eletemben lattam. A titulus azert is borzaszto, mert kesobb kiderult, hogy egy kedves lanyrol van szo, aki egyszeruen rossz testbe kerult. Az a teny, hogy irdatlanul horkolt nem segitett a nepszerusegen, igy hamarosan olasz kodnev szuletett a megjelolesere es minden masodik trefa vele kezdodott, vagy ert veget. Sajnos az olaszok nem tudtak tul jol angolul, igy be kellett ernem azzal, hogy hallgatom rendkivul dallamos beszeduket es elcsipek egy-egy ismeros szot. Megis az volt a benyomasom, hogy ertem, amit mondanak, ha csak a fulem sarkabol figyelek oda felalomban. Ha rendkivul tehetos leszek, felfogadok harom embert, akik addig csivitelnek olaszul az eloszobamban, amig el nem nyom az alom.
2008. december 24., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése