Osszesen ket napot es harom ejszakat toltottem a Heathrow-n. Az osszes csomagom velem volt, senki sem kerdezte meg, mit keresek ott, mert baromira nyilvanvalo volt, hogy turista vagyok. Mire barkinek feltunhetett volna, hogy tul regota vagyok ott, lejart a munkaideje. Nem sokkal masnap ebredes utan megtapasztalhattam, mennyire komoly is a terrorhelyzet. Az tortent, hogy kimentem vecere. Ez mar korabban is megtortent itt, de ezuttal mikor visszatertem, ket citromsarga ruhas or allt a csomagjaimnal es rovid, izgatott parbeszedet folytatott a cb-radion keresztul. Mikor egyezmenyes kezmozdulatokkal jeleztem, hogy nem vagyok terrorista es eszem agaban felrobbantani a helyet, mert az angol nep oszinte baratja vagyok, valamint, hogy rettentoen sajnalom a gondatlansagomat, mert hat latja, ostoba kelet-europai turista vagyok, akinek a veszely szora elobb ugrik be kispest, mint afganisztan, megbekultek. Ezt kovetoen magammal cipeltem a cuccomat egy taligan mindenhova, ami az elejen vicces volt, de kesobb megszoktam. A hangosbemondo tizenot percenkent figyelmeztetett, hogy ha orizetlenul hagyom a motyomat, elviszik a kommandosok es elpusztitjak. Errefele nem a levegobe beszelnek ezek szerint. Kesobb, legnagyobb csodalatomra azt kezdtem megfigyelni, hogy egyre kevesbe ertem a bemondot. Hosszu orakig tepelodtem, hogy mi tortent, ami az angol nyelvtudasom ilyen rohamos visszafejlodeset kivalthatta, mikor eszrevettem, hogy a szoveg egyre jobban torzul az ido elorehaladtaval. Bizonyos szavak kimaradnak, osszeforrnak, ujak keletkeznek es egy nap elteltevel a perfekt irodalmi angolsaggal megformazott szavak mar inkabb malajnak hatnak. Mikor sikerult talalnom egy penzvaltot, ahol nem rohogtek korbe, amikor a talizman ket dollaromat akartam fontra valtani, megvettem a legtaplalobb kekszet, amit csak talaltam es azon eltem ket napig. Mivel nem mondhatni, hogy a szendergesen es az olvasason kivul barmi megterhelot is csinaltam volna, egyelore ennyivel is be tudtam erni. A masodik reggelem kalandosan indult, arra kellett ebrednem ugyanis, hogy fakabatok jonnek a mozgolepcson, akik aztan szetszeledtek, hogy a szep szamban jelen levo padon alvokat kerdezgessek a viselt dolgaikrol. A teny, hogy idoben ebredtem elegendo egerutat adott, igy a tolem telheto legnagyobb termeszetesseggel es rendkivul unott arccal eltuntem. Persze csak reggelizni mentem a szabadba, ahol ragyogo napsutes fogadott es egy kis resen at kibamultam a kifutopalyakra.
A kovetkezo het elejen a csomagjaimat Robertonal hagytam, majd elmentunk a kozeli irdatlan zoldteruletre iddogalni. Egy egesz napot eltoltottunk ludakat heccelve, betepett, felig egyiptomi, felig olasz dj-k tobboras gondolatmenetet hallgatva, paraszt-cosmopolitant iszogatva es mindenfelerol csevereszve. Este betertunk a lakasba es ott folytattuk a dudoraszast. Nem sokkal hajnali egy utan Szamuraj John-tol kaptunk segelyhivast, majd sok ossze-vissza keringes es magyarazas utan meg is talaltuk, a varos szelen egy halom boronddel. Sok karomkodas utan elvittuk valami helyre egy lengyelhez, majd hazatertunk es elszunnyadtunk.
2008. november 26., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése